2012. november 24., szombat

"Régi" dolgok

"Régi" dolgok után kutakodtam a gépemen. Szerettem volna összegyűjteni egy csokorra valót azokból a képekből, amiket eddig varrtam. Siralmas és lehangoló a végeredmény! 1. Alig készítettem fotókat a játékaimról. 2. Ami le van fényképezve, annak totál amatőr a minősége. 3. Ha véletlenül jó a minőség, akkor tuti, hogy bele kell nyúlni mégis képszerkesztővel, mert vagy látszik a háttérben valami oda nem illő dolog, vagy a kontraszt nem elég, vagy a képkivágás, vagy..., vagy..., vagy.........:) és még ezer "vagy". Ráadásul, most, a karácsonyi készülődés közepén szembesülök azzal, hogy újra beleestem abba a hibába, hogy egyszerre akarok mindent. Mert nem bírom ki, és párhuzamosan csinálok vagy 4-5 különböző dolgot. A kötények készen vannak, de a girlandokból csak a figurák. A koszorúk félkészen várják zokszó nélkül, hogy befejezzem őket. A képkeretekből nem lesz semmi, a horgolt díszek "alkatrészenként", az adventi naptár meg csak "papíron" van kész. Azon gondolkodom, mi lenne, ha egyből a Húsvétra készülnék........:D Szerintetek befejezném húsvétig mondjuk a nyuszis-tojásos ajtódíszt? JÁÁÁÁJJJJJ, nem elég egy nap 24 óra!!!!!

2012. november 17., szombat

Lovacskák

Sokan szeretjük az állatokat, gondolom, a lovakat is sokan kedvelik. Még ha nem is sikerül testközelből összeismerkedni egy paripával, akkor is vonzódunk ezekhez a hatalmas, szépséges teremtésekhez. Én legalábbis odavoltam értük, attól a pillanattól, hogy gyerekfejjel elolvastam Anna Sewell Fekete szépség című könyvét. Meg voltam babonázva, rajzoltam a lovakat, bújtam a lovas könyveket, és életem egyik legnagyobb élménye volt, mikor kb. hatodikos koromban osztálykiránduláson egy egész ménest simogathattam. Szuper volt! Aztán elfelejtettem az egészet, kinőttem a lovas bűvöletből. Hanem aztán, történt, hogy vártuk a férjemmel az első gyerekünket. Természetesen nekiálltam mindenféle babaholmit készíteni. Gondoltam, játék is kell majd a gyereknek. De hát mit tudtam én, milyen pici dolog való egy bébi kezébe...... Mindenesetre akkor csináltam az első lovacskát, Atinak. Színes mintás rongyból,fonálfarokkal. Olyan picurka ló lett, hogy még egy kisbaba is meg tudta szorítani, fel tudta emelni. Valahol megvan még a padláson, ha megtalálom, lefényképezem. A különlegessége az volt, hogy a bélésébe tettem egy darabka nagyon hangosan zörgő fóliát. Ati piszkosul élvezte, hogy minden szorításánál "hangot ad" a kis játéka. Meg rághatta is nyugodtan, semmi perc alatt ki lehetett mosni, ha már túl nyálas volt. Mikor nagyobbak lettek a fiaim, szerettem volna venni nekik olyan botos lovacskát, ami egy lófej, seprűnyélen. Hát, azt hiszitek, lehetett ilyen játékot kapni??? Naná, hogy nem! Varrtam egyet (ami tök béna lett, de a fiúk imádták), aztán még vagy tízet, aztán még többet és többet. Egy egész lófarm lett a gyerekszobából! Lettek szépek, és nem túl szépek is. Mindenesetre gyakoroltam eleget! Jutott belőle az oviba is néhány. Most meg látom, hogy több változatban is megvásárolhatók az enyéimhez hasonló lovak itt-ott. Végre, valami fiús játék, amivel kirohangálhatják magukat a gyerekek! :) Mondjuk, és simán csináltam lányos lovakat is, mert úgy vettem észre, a kislányok pont olyan élvezettel nyargalásztak ezeken a lovacskákon, mint a fiúk! Nemrégiben újra készült egy-két lovacska, a barátnőmnek. Illetve egy pinduri a barátnőm barátnőjének ( :D), meg egy rohangálós a barátnőm kisfiának. Megmutatom, de csak titokban, mert még nem kapta meg a jogos tulajdonosa......
A dátum minden kép alján totál rossz, de ez ne tévesszen meg senkit! Csak be kellene állítanom a fotómasinán, de erre most nincs időm....:)

2012. november 5., hétfő

Újult erővel

Hát, vége az ünnepnek. És az őszi szünetnek is. Kicsit mintha fáradtabb volnék, mint előtte. Ez hogy lehet?
Életem első őszi szünetét töltöttem most a gyerekek jóvoltából. Kicsit belezavarodtam, és úszom a tennivalóimmal.
Ma, hogy végre rendesen nyitva voltak az üzletek, eljutottam a helyi miniröltex-be is, ahol 3 másodperc alatt bevásároltam a karácsonyi projekthez hiányzó létfontosságú alkotóelemeket. Egész egyszerűen piros, és zöld cérnát vettem. Pont ez tudott elfogyni, amikor a legeslegjobban kellenek. Készülnek a karácsonyi kiskötények, a koszorúk, ajtódíszek, képkeretek, és girlandok. Legszívesebben egyszerre csinálnám mindet, pedig még a talpmasszázs szőnyeg képeit sem szedtem össze. Az a csodás szőnyegecske már hetek óta elkészült, megígérem, hogy az lesz a következő, amit lefotózok.
Itt volt a tesóm, választott egy babzsák kulcstartót, aminek nagyon örültem. Sajnos itt maradt az előszobában, ezért őrizgetem még, amíg újra találkozunk! Akka ezt neked üzenem, és még azt is, hogy a talpmasszázs-szőnyeget megcsinálom férfi-változatban is, ha akarod titokban!
Na, mára ennyi. Holnap varrok és fotózom :)



Timcsinek köszönet a vicces képért!!!!


Így fog kinézni az óriásplakát a rongybabámról :) Hogy tetszik?